Érettségizettek Könyve

Az évkönyvről Dr. Surányi Dezső tollából jelenet meg cikk:

ÉRETTSÉGIZETTEK ALMANACHJA

A 1907-2004 időszakot összegez­ve megjelent, immár másodjára, A Ceglédi Kossuth Gimnáziumban érettségizettek névkönyve kismo-nográfia. A 224 oldalas munka dr. Kürti György igazgatót és szerzőt, a tervező Girst Ádámot és minden, a kötet létrehozásában szerepet vál­lalt szerzőtársat megilleti. Miért is? I. Mert szerintem nagyon tetszetős (újból) a kiadvány és 2. mert 1.500 példányban készült ismét az Apáti Nyomdában. Ma, ha egy neves köl­tőnek ekkora példányszámban jelenik meg könyve, az már országos siker­nek számít.

A névmutató, az az igazi csemege, ki-ki gyermeke, jómaga, rokonai és barátai (talán még ellenségei) érett­ségizői évét is kikeresheti. Az első megjelenés óta 600 fő kapott „ma-turatus, maturata" minősítést. Ahogy ijesztőek a népességi adatok, vajon 2 vagy 5 év múlva arányosan keve­sebb lesz-e az érettségizettek száma? Kínzó kérdések, mint annak tényét sem volt könnyű a nevelői testület­nek feldolgozni, hogy a Gimnázium fenntartója már nem a város, hanem a megye.

Érdekes Kürti igazgató értő elemzése a dokumentumok ismere­te alapján. Mint ismert, az érettségi cselekménye porosz mintát kövelett, azt ültettek át a XIX. sz. elején hazai talajra, amit a Habsburgok is felka­roltak. 1884-ben a miniszteri utasítás olyan cél-okokat fogalmazott meg, ami napjainkban is érvényes. A 105 éves patinás iskola létének az egyik legnagyobb csodája, hogy a tanulói anyakönyvek hiánytalanul megvan­nak. Csoda, mert volt 1919, s lett II. világháború. De megmaradtak az iratok, ezek a papírok, úgy látszik, nem kellettek a kozák lovak alá, mint az történt az Unghváry-faiskola do­kumentációjával.Egy kis statisztika: a 105. tanév végétől 8294 tanuló szerzett bizonyít­ványt, közülük 7429 fő nappalin és 865 t'ö levelező tagozaton végzett. Legtöbben 1967-ben kaptak okleve­let, szám szerint 204 fő, 1907-1920 között közelítőleg annyi érettségi bizonyítványt írtak alá az akkori igazgatók. És a hűségnek is talán

a bizonyítéka, meg mintha ismerték volna a verset, nevezetesen, hogy ne hagyják az iskolát..., hát nem hagy­ták, mert 1945-ben 18 fő szerencsés ember érettségizett. Persze akiket a rendszer engedett és élve hagyott - azok közül ceglédi: Ackermann Gyula, Bender Tamás, Cseh Sándor. Kernács György. Király István, Kis Ernő, Kiss Gyula, Mákos József, Molnár Géza, Oldal Lajos, Őze József, Papp Károly, Szaniszló József és még 4 „vidéki". (57.o.).

A bevezető tanulmány kitér a tantárgyi és oktatási jellemzők is­mertetésére is, a nyelvoktatástól a testnevelésig. Az érettségire bocsá­tott tanulók 4,5%-a rosszul vette a „kanyart", 8 fő pótvizsgán feledtette a botlást, 27 tanuló viszont - ha más­hová nem ment el - e papír nélkül maradt. Hogy milyen tételek, téma­körök, s milyen tantestület volt ép­pen egy meghatározott korcsoportnál - min-mind megtalálható a pompás kiadványban. Nem hiányozhat egy ilyen kiadványból a tanárok névsora, szakjuknak a felsorolása sem. 1907. június 11 -én dr. Rorák Imre osztály­főnöksége alatt 16 tanuló vizsgázott le. Oh, most meg már az izgat, hogy az 1907. évi évfordulóra lesz-e elég

erő, hogy a legöregebb érettségizett személyt majd fel tudják kutatni. A mai diákokkal érdekes beszélgeté­sekre kerülhetne sor.

A 43-159.0. közti részben az éven­kénti érettségizettek névsora nézhető végig, a betűrendes mutató pedig a személyekre történő keresést köny-nyíti meg.

A kismonográfia gazdagon illuszt­rált. Aki érintett vagy érdekelt olyan kiváncsisággal bújja majd a könyvet, hogy természetesnek látszik, majd a 2007. évi kiadványt is érdeklődés­sel fogja kézbe venni. Ilyen gyor­san rohan az idő, ezért kell a fontos pillanatokat megörökíteni. Dr. Kürti György ezt megtette, ezért neki és iskolai kollégáinak, a nyomdával együtt csak köszönet jár.

ESDÉ